Star Trek történelem

A Star Trek gyűjtőcím, amely hat, összesen 723 részes tudományos-fantasztikus (sci-fi), egymással nagyon szoros kronológiai és tartalmi függőségi viszonyban lévő filmsorozatot, egy rajzfilmsorozatot, tizenhárom egész estés mozifilmet és több száz regényt, videojátékot takar. E történetek közös eleme, hogy mind a Gene Roddenberry által az 1960-as években kitalált világban játszódnak.

A már-már mítosszá emelkedett kitalált univerzum a távoli (néhány száz évvel későbbi) jövőben játszódik, és optimista, nagyrészt utópisztikus képet fest a Föld jövőjéről: az emberiség kinőtte a betegségek, szegénység és a különbözőségek elfogadásának képtelensége jelentette problémákat, és egy nagy föderációban, a Bolygók Egyesült Föderációjában egyesítve él más intelligens fajokkal. A főszereplők e Föderáció űrflottájában, a Csillagflottánál teljesítenek szolgálatot, és céljuk új életformák, új civilizációk felkutatása.

A Star Trek az egyik legismertebb cím a tudományos-fantasztikus televíziózás történetében, és a filmes szakmától is számos elismerést szerzett: az összes sorozat együttvéve több mint 100 Emmy-díjjelölésből 31-szer meg is kapta azt. A mozifilmek eddig összesen tizenhárom Oscar-jelölést kaptak és a 2010-es Oscar-gálán meg is született az első Star Trek mozifilmes Oscar-díj: A Star Trek négy jelölésből egyet, a legjobb maszknak járó díjat kapta meg.

A kezdetek
Gene Roddenberry 1964-ben készítette el a Star Trek első epizódját The Cage (A ketrec) címmel. Egy olyan sci-fi-sorozatot akart létrehozni, amelyben a Wagon Train című korabeli westernsorozat mintájára egy multikulturális csapat hosszú útja során érdekes kalandok sorát éli át, a vadnyugat helyett azonban a világűrben. Másik célja az volt, hogy egy olyan jövőt mutasson be, amelyben az emberiség és a különböző idegen fajok békében élnek egymás mellett. Az első epizódban az űrhajó legénysége még különbözött a későbbi híres legénységtől: Christopher Pike kapitány szerepét Jeffrey Hunter játszotta, aki később kilépett a sorozatból, az első tisztet pedig Roddenberry későbbi felesége, Majel Barrett. Az egyetlen szereplő, aki már ekkor is a fedélzeten volt, a Spock tudományos tisztet alakító Leonard Nimoy volt. A NBC tévécsatorna azonban az epizódot túl gondolatigényesnek tartotta, kifogásaik között szerepelt többek között Spock „sátáni” külseje és az, hogy nő az első tiszt. (Egyesek szerint csupán Roddenberry találta ki eme “legenda” egyes részleteit, például a megrendelők Majel Barrett-et nem első tiszti posztja, hanem gyenge színészi képességei miatt utasították el. Barrett – Roddenberry szeretője és későbbi felesége – a sorozatban megkapta Chapel főnővér szerepét.)

Miután az NBC rekordösszeget költött az első pilot epizódra, úgy döntöttek – a televíziózás történetében először – hogy adnak egy második esélyt Roddenberry-nek. 1965-ben Roddenberry elkészítette a Where No Man Has Gone Before című új nyitóepizódot, melyben bemutatkozott a később legendássá vált szereplőgárda (az eredeti szereplőkből csak Spock „élte túl” az első pilot epizódot.)

Star Trek: Az eredeti sorozat (1966–1969)
Leonard Nimoy és William Shatner az eredeti sorozatban, előttük a USS Enterprise modellje
Searchtool right.svg Bővebben: Star Trek: The Original Series
Az Enterprise csillaghajó kalandjait bemutató első Star Trek sorozat (ezt olykor Űrszekereknek fordítják magyarul), melyet a folytatások megjelenése óta The Original Series („az eredeti sorozat”, röviden TOS) címen emlegetnek, Gene Roddenberry ötlete volt, 1966 és 1969 között volt látható, de ekkor még nem volt különösebben sikeres, a népszerűséget az ismétlések hozták, miután az 1969-es Holdra szállás felkeltette az emberek érdeklődését a világűr iránt.

A Star Trek első epizódját 1966. szeptember 8-án sugározta az NBC. James T. Kirk kapitány (William Shatner), Spock parancsnok (Leonard Nimoy), dr. Leonard McCoy hajóorvos (DeForest Kelley) és a többiek kalandjait hamarosan hűséges rajongók hada kísérte figyelemmel. A sorozat tipikusan a hatvanas évek politikai és társadalmi problémáit mutatta be (nehéz nem észrevenni az egymással feszült viszonyban lévő, de hivatalosan háborúban nem álló két nagyhatalom, a Föderáció és az ellenséges Klingon Birodalom viszonyának hasonlóságát az amerikai–szovjet hidegháborúhoz), de a humor is megcsillant benne, többnyire Spock és McCoy csipkelődésében. Például Spock az egyik részben így szól: “ha az ön tudatát beültetnénk egy számítógépbe, akkor abból áradna a logikátlanság.”.

A Star Trek idealizmusát multikulturális legénysége is mutatja, a félvér földönkívüli Spock mellett a szereplőgárdában helyet kapott a színes bőrű Uhura hadnagy (Nichelle Nichols), a japán Sulu kormányos (George Takei), sőt, a Pravda egyik cikke után, melyben feltette a kérdést, hogy az űrbe először kijutó oroszokat miért nem képviseli senki az Enterprise fedélzetén, Pavel Chekov zászlós (Walter Koenig) is megjelent a sorozatban. (Mindez a hatvanas években, a hidegháború, a rasszizmus elleni harc idején, alig huszonegy évvel Hirosima után!) A csapat tagja még a skót „gépészzseni” Montgomery Scott “Scotty” (James Doohan) főgépész, illetve transzporter felelős.

A Star Trek sorozatot 1969 júniusában, 79 rész levetítése után abbahagyták. A kultikus rangot az ismétlések hozták meg igazán. A rajongóknak még azt is sikerült elérniük, hogy 1976-ban, a sorozat tizedik évfordulóján a NASA az űrsikló prototípusát Enterprise-nak nevezze el (bár a hajó prototípus lévén sohasem járt a világűrben).

Star Trek: A rajzfilmsorozat (1973–1974)
A Star Trek következő állomását a (reklámmal együtt) harmincperces epizódokból álló rajzfilmsorozat jelentette (eredeti címe ennek is egyszerűen Star Trek, megkülönböztetésként The Animated Series vagy röviden TAS néven emlegetik). Roddenberry már ekkor győzködte a televíziós vezetőket egy új Star Trek-sorozat indításáról, de ők nem akarták, hogy emiatt az eredeti epizódok ismétlései veszítsenek értékükből. Végül sikerült elérni, hogy rajzos formában folytatódjanak az Enterprise kalandjai.

Chekov kivételével az eredeti sorozat legénységének összes tagja megjelent az új műsorban, a hangokat az eredeti színészek adták, ami akkoriban ritkaságszámba ment egy szombat reggeli rajzfilm esetében. Bár a rajzfilm műfaja új lehetőségeket nyitott, és a sorozat különlegesebb helyszíneket és változatosabb idegen fajokat tudott bemutatni, mint a stúdiókban forgatott eredeti sorozat, költségvetési okok miatt a minőség nem volt a legjobb. A legénység között ott van például M’Ress, a kaitián kommunikációs tiszt, és Arex, a háromkarú és háromlábú edoziai is. A sorozat minőségét mutatja azonban, hogy 1974-ben Emmy-díjat nyert, mint a legjobb gyerekműsor.

Több epizód az eredeti sorozatbeli epizódok folytatása volt, például a leghumorosabbnak tartott rész, a More Tribbles, More Troubles. A The Slaver Weapon című epizód forgatókönyvét pedig a világhírű sci-fi-író, Larry Niven írta egyik saját novellája alapján. A rajongók egyértelműen a Yesteryear című epizódot tartják a legjobbnak, ami az eredeti sorozat szellemét tökéletesen megtartva meséli el, miként mentette meg az időutazó Spock gyermekkori önmagát.

A sorozat egyik figyelemre méltó eleme, hogy itt jelenik meg először az űrhajón a holofedélzet, ami a sorozat szerint a 24. század legkedveltebb szórakoztató felszerelése.

Star Trek: Második fázis
A Star Trek: Phase II (Star Trek: Második fázis) című sorozat 1978-ban indult volna a Paramount Pictures támogatásával, de az ötletet végül elvetették.

A Paramount ekkor egy új (negyedik) tévéhálózat létrehozásán gondolkodott, ennek lett volna egyik „nagy dobása” az új sorozat. Az alkotók 12 epizód történetének elkészítették a forgatókönyv-vázlatát. A sorozat az eredeti szereplőket helyezte volna vissza a képernyőre, kivéve Leonard Nimoyt, (Spockot), aki nem vállalta a folytatást (színházi elkötelezettségére hivatkozott, ugyanis éppen az Equus sikeres előadásaiban játszott, de korábban már “I Am Not Spock” című könyvében kifejezte ellenszenvét a karakter iránt). Helyette egy fiatal vulkánit, Xont találták ki a hiány pótlására, habár titkon mindvégig bíztak abban, hogy Nimoy mégis csak visszatér.

Már javában folytak a tervezési munkálatok, mikor a Paramount bejelentette: mégsem indít új hálózatot. A sorozat ötletét elvetették, de az akkor újonnan kikerült Star Wars film hatalmas sikere miatt a Paramount Pictures úgy döntött, hogy inkább leforgatják az első Star Trek filmet, s a sorozat ötletét végleg elvetették. Az első forgatókönyvek adták az alapját a Star Trek: Csillagösvény című filmnek, illetve két epizódot a Star Trek: Az új nemzedék sorozatba adaptáltak.

Star Trek: Az új nemzedék (1987–1994)
A Star Trek: Az új nemzedék (The Next Generation, TNG) egy évszázaddal az eredeti sorozat után játszódik, ennek megfelelően technológiailag fejlettebb, ez azonban nem a legfontosabb különbség. Roddenberry próbált újítani, nem csak a sikeres receptet másolta. A korábban ellenséges Klingon Birodalom immár a Föderáció szövetségese, az új hajó, az Enterprise–D fedélzetén szolgál is egy klingon, a biztonsági tiszt Worf hadnagy. A kapitány, Jean-Luc Picard személyisége nem hasonlít Kirkre, inkább diplomata, mint katona, merész felfedező helyett inkább kifinomult úriember. Első tisztjével, William Rikerrel sincs olyan meghitt barátságban, mint Kirk Spockkal. Általában jellemző a sorozatra, hogy a szereplők kapcsolatai sokkal inkább az előtérbe kerülnek és jobban is vannak kidolgozva, mint az első sorozatban. Hangsúlyosabb a Föderáció fő alapelve, az Elsődleges irányelv, melynek lényege, hogy a Föderáció nem avatkozhat bele más kultúrák fejlődésébe, és amelyről az előző sorozatban szinte csak akkor esett említés, amikor megszegték. Az epizódok közt is szorosabb kapcsolat állt fenn, visszatérő epizódszereplők jelentek meg, melyek közül a legjelentősebbek Q, a nyitóepizód rosszfiúja, valamint a Borg, a „nagy ellenség”. A faj, amelyik a technológia sötét oldalát hivatott bemutatni.

A legénység többi tagja közül említésre méltó az android másodtiszt Data, a vak, de egy különleges eszköz, a visor segítségével látó Geordi La Forge hadnagy, a betazoid származású (és ezért telepatikus / empatikus képességekkel rendelkező) Deanna Troi, valamint Beverly Crusher doktornő, akinek Picard kapitányhoz fűződő romantikus kapcsolatát beárnyékolja, hogy Crusher férjének haláláért Picard felelősnek érzi magát. Crusher fia Wesley, aki a Star Trek egyik legutáltabb szereplőjévé vált, okostojás csodagyerek mivolta miatt híres.

Roddenberry továbbra is a sorozat producere maradt, de befolyása gyengült, 1991-ben bekövetkezett halála után pedig a Star Trek jelentős változásokon ment át. Az új producer, Rick Berman irányítása alatt a sorozat inkább kezdett hasonlítani egy akciósorozatra, és a korábban békés jövőképre a háború árnyéka is rávetült.

Star Trek: Deep Space Nine (1993–1999)
Az 1993-ban indult Deep Space Nine (DS9) című sorozat gyökeresen eltért a korábbiaktól. Egyrészt, fő helyszíne ezúttal nem egy űrhajó, hanem egy katonai-bányászati űrállomás, a Deep Space Nine, amely a föderációs terület szélén, a Kardassziai Birodalom határánál van, a Bajor-rendszerben keringve, egy féregjárat közelében (az űrállomás maga is volt kardassziai létesítmény, eredeti neve kardassziaiul Terok Nor). Az űrállomás jelentőségét részben az adja, hogy a Föderáció iránt meglehetősen bizalmatlan civilizációk (elsősorban a kardassziaiak, akikkel a Föderáció a The Next Generation c. sorozatban háborúban állt) lakta területen válhat előretolt katonai és diplomáciai bázissá, továbbá a féregjárat kijárata a Galaxis egy eddig felfedezetlen területére, a Gamma Kvadránsba nyílik, ahol hamarosan felfedeznek egy új csillagközi szuperhatalmat, az idegengyűlölő Domíniumot, amely hadat üzen a területére betolakodóknak. Másrészt, a sorozat a fent leírtaknak megfelelően szakít a békekorszakkal és idealizmussal, háborús fenyegetés, majd háború is jön, a politika fontosabb szerepet kap, mint az új világok felfedezése, az emberiségről pedig jóval negatívabb vélemény fogalmazódik meg bizonyos epizódokban, mint a klasszikus, Kirk vagy Picard kapitányok jellemezte korszakban. A háborús témának megfelelően a sorozat stílusa jóval akció-orientáltabb és sötétebb, drámaibb hangulatú is, mint az előzőek. A tudomány szerepe is változik: a DS9-et megelőző sorozatokban a technológia előrébb vitte az emberiséget, itt viszont a gépek hajlamosabbak elromlani és nem működni, ami főként a kardassziai űrállomás és föderációs eszközök ötvözéséből fakad.

Benjamin Sisko kapitány a legalkalmasabb ember egy űrállomás vezetésére, erőskezű parancsnok, kiváló politikus, diplomata, és katona is egyben. Az első tiszt, a bajori Kira Nerys őrnagy korábban bolygója, Bajor Kardasszia elleni függetlenségi harcának egyik vezetője volt, a kardassziaiak azonban – nem egészen alaptalanul – terroristának tartották. A sorozat rajtuk kívül más színes, új egyéniségeket is bemutat, Odo, a biztonsági főnök például alakváltó, Jadzia Dax egy olyan nép (a trillek) tagja, melynek tagjai szimbiózisban élnek egy, a testükben lakozó puhatestű lénnyel (tulajdonképpen ő két, egymással összhangban élő lény – Jadzia, a trill nő és Dax, a szimbiota), Quark pedig a kereskedelemmel foglalkozó ferengi nép tagja. A sorozatban régi ismerősként üdvözölhetjük Worf hadnagyot és Miles Edward O’Brien transzporterállomás-főnökből lett főgépészt (ők a The Next Generationben, ill. több mozifilmben szerepeltek előzőleg).

A Deep Space Nine továbbhaladt abban az irányban, mely felé a The Next Generation tette meg az első lépést. A szereplők kapcsolata itt már fontos eleme a sorozatnak, az egyes epizódok többsége nem különálló, akár tetszőleges sorrendben megnézhető rész, melyeknél az epizód végére mindig beáll a status quo állapota, hanem egy szorosan egybefüggő történet elemei.

Star Trek: Voyager (1995–2001)
A Voyager (VOY) a Deep Space Nine-nal egy időben játszódik, de újra egy hajó, a USS Voyager fedélzetén. A nyitóepizódban a Voyager a Maquis nevű szakadár szervezet egyik hajóját indul felkutatni, egy ősi idegen létforma (a „Gondviselő”) azonban mindkét hajót a galaxis túlsó végére transzportálja, ahonnan a hazaút évtizedekig tart. A maquis hajó elpusztulásával a hajó legénysége a Voyageren kap menedéket. A sorozat elején főleg a két legénység konfliktusai, az egymáshoz való alkalmazkodás folyamata, később leginkább a Delta kvadráns felfedezése és elsősorban a hosszú hazafelé vezető út megtalálása ill. lerövidítése szolgáltatják a fő témákat. A Voyageren is megfigyelhető a különböző fajok (klingon, vulkáni, ember, talaxiai stb.) közti egyetértés és együttműködés kialakulása, illetve a közös sorson osztozó legénység tagjainak jellemfejlődése. Az idő előrehaladtával a kapitány, Kathryn Janeway bensőséges barátságba kerül a maquis vezetőből lett Chakotay első tiszttel, és más kapcsolatok is szövődnek a hajón.

A 4. évad elején a hajóra kerül a kollektívától elszakított Borg dolgozó, Hét Kilenced (Jeri Ryan). Nem sokkal ezután pedig Kes, az ocampa orvossegéd – aki az első részben kerül a hajóra – kiválik a történetből. Hét Kilenced pedig, akit a többiek egyszerűen csak Hetesnek hívnak, idővel a csapat teljes jogú tagja lesz. Különleges Borg-képességei segítségével nemegyszer menti meg a hajót és annak legénységét.

A sorozat egyik érdekessége a hajóorvos, aki tulajdonképpen egy Orvosi Segédhologram (OSH), de ő is rendkívüli változáson megy keresztül az együtt átvészelt évek alatt. A sorozat elején egy igen kellemetlen fickó, de később már szinte teljes emberként kezelik a többiek.

Star Trek: Enterprise (2001–2005)
A Star Trek: Enterprise (ENT) az eddigi hat közül legkorábban, a Föderáció megalakulása előtti időkben játszódik, és a Csillagflotta első, ötös görbületi sebességre képes csillaghajójának, az Enterprise NX-01 kalandjait meséli el, Jonathan Archer kapitány parancsnoklása alatt. Az alapötlet és a Star Trek univerzum újszerű megközelítése (melyet csak még jobban kihangsúlyozott a tény, hogy a sorozat az első két évadban nem viselte a Star Trek előtagot) később hatalmas vitákat kavart a rajongók körében: a sorozat kedvelői üdvözölték az eddigi Star Trek művekhez képest jóval akciódúsabb sorozatot, bírálói szerint ugyanakkor sokszor ellentmond a Star Trek által lefektetett hagyományoknak. A Star Trek rajongók körében hatalmas viták folytak (és folynak még napjainkban is) a sorozat esetleges folytonossági hibáiról, vagyis hogy a sorozat bizonyos történései nem mondanak-e ellent egy korábbi sorozatban/filmben már lefektetett ténynek. Például többen említették, hogy Kirk hajója volt az első, mely az Enterprise nevet viselte, hogy Spock volt az első vulkáni, aki a Csillagflottánál szolgált, illetve, hogy a klingonokkal csak 2218-ban találkoztak először az emberek, nem pedig 2151-ben – fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket az állításokat (az utolsót leszámítva) egyetlen sorozatban sem jelentették ki egyértelműen. Viszont a később készült, legutóbbi Star Trek filmmel nyíltan kapcsolatba hozva, ami alternatív idővonalban játszódik az ENT sorozat is feltehetően ebbe a világba fog beletartozni, így függetlenedve a klasszikus idővonaltól, amit a sorozat készítésekor még nem lehetett előre látni. Az Enterprise 2005-ben az eredeti sorozat sorsára jutott, 98 epizód leforgatása után leállították.

Star Trek: Discovery (2017–)
2017 szeptember 24-én indult a sorozat, mely a USS Discovery (NCC-1031) nevű kísérleti űrhajó kalandjairól szól. Az első évad fő konfliktusa a Föderáció – elsősorban a Föld – űrháborúja az újjászerveződő Klingon Birodalommal. A második évad konfliktusának középpontjában egy rejtélyes időutazó lény és egy, a szerves élet elpusztítására törekvő mesterséges intelligencia áll. A sorozatot Torontóban forgatják. A Star Trek: Discovery története 10 évvel Kirk, Spock, McCoy és az eredeti Enterprise kalandjai előtt játszódik. A sorozat a korábbiaktól eltérően sokkal szorosabban szerializált. Az első évad 15 részből, a második 14 epizódból áll. Már berendelték a harmadik évadot is.

Star Trek a mozivásznon
A hetvenes évek vége felé a Star Trek készítői és szereplői készen álltak egy újabb sorozatra. A Csillagok háborúja sikere azonban a filmvászon felé irányította figyelmüket, és 1979-ben elkészült a Star Trek: Csillagösvény című film (az eredeti film címe Star Trek: The Motion Picture – jelentése: „Star Trek – A mozifilm”). A történet a tervezett második sorozat, a Star Trek: Phase II nyitóepizódja lett volna. A film pénzügyi szempontból rendkívül sikeres volt, bár a rajongók többsége nem sorolja a legjobbak közé. A Csillagösvény utat nyitott a Star Trek számára a mozivásznon, tíz újabb film követte.

Az 1982-es Star Trek II: Khan haragja az eredeti sorozat egyik epizódjának a folytatása, mely az inkább tudományos alapokra épülő Csillagösvény után egy merőben eltérő, sötétebb tónusú, akciódúsabb, de elgondolkodtató film. (Ettől a ponttól kezdve Roddenberry haláláig kizárólag másodlagos, tanácsadói szerepkörben képviselte magát a mozifilmekben.) Sok rajongó (köztük többek közt Quentin Tarantino) kedvence a második film. Ez a film jelentette továbbá a rajongók egyik kedvencének, Spocknak a halálát, miután az őt játszó Leonard Nimoy úgy tervezte, kilép a Star Trekből.

A közepesen sikeres harmadik film – Star Trek III: Spock nyomában, mely a rajongók követelésére Spock feltámasztását, és egyben Leonard Nimoy rendezői bemutatkozását jelentette – után elkészült 1986-os (szintén Nimoy rendezte) negyedik folytatás, a Star Trek IV: A hazatérés érte el a mindmáig legnagyobb pénzügyi sikert. Az újfajta, humoros megközelítésű „családi” tónusú film számos rajongó kedvence. Amúgy a második, a harmadik és a negyedik film egymás közvetlen folytatásai, történetük egyetlen összefüggő cselekménysorozat.

Az Új Nemzedék televíziós sugárzásával egy időben még további két mozifilmen folytatták az eredeti sorozat szereplőinek kalandjait. Az 1989-es Star Trek V: A végső határ (William Shatner máig egyetlen filmes rendezése) súlyos bukás volt, az 1991-es hatodik mozifilm Star Trek VI: A nem ismert tartomány – az eredeti szereplőgárda hattyúdala – azonban visszahozta a Star Trekbe azt a fajta zsenialitást, amit a második film jelentett. Máig az egyik legjobban sikerült Star Trek-filmként tartják számon.

1994-ben az Új Nemzedék is bemutatkozott a mozivásznon a pénzügyileg sikeres, de amúgy nem a legjobbak között számon tartott Star Trek: Nemzedékekben, mely egyben az eredeti sorozat főhősének, James Kirknek a halálát jelentette. Ettől kezdve még további három film készült ezzel a szereplőgárdával: az 1996-os Star Trek: Kapcsolatfelvétel a rajongók új generációjának kedvence lett, szintén a Star Trek legjobbjai közt tartják számon. Az 1998-as, könnyedebb Star Trek: Űrlázadás pénzügyileg sikeres. A 2002-es Star Trek: Nemezis (az Új Nemzedék búcsúfilmje) azonban megbukik a mozikban, részben talán az Enterprise-sorozat akció-orientáltságának átvétele miatt.

A tizenegyedik, egyszerűen csak Star Trek címet viselő film 2009 májusában került a mozikba. A rendezést és a produceri munkákat a többek közt az Alias, a Lost, A rejtély sorozatokért és a Mission: Impossible III filmért felelős J. J. Abrams vette át. A film az Enterprise és az eredeti sorozat közötti időszakban játszódik egy alternatív idősíkban. Egyértelműen ez lett a leglátványosabb eddigi Star Trek produkció, széles köröknek nyitva meg azt. A filmnek azóta két folytatása is lett, a Star Trek – Sötétségben és a Star Trek: Mindenen túl, ez utóbbit már Justin Lin rendezte, de Abrams producerként továbbra is részt vett a film elkészítésében.

Mindezekből az adatokból világosan látszik az is, hogy a Star Trek mozifilmek elég hullámzó teljesítményt mutatnak, mivel a “kultikus” tévésorozatokon alapulnak és ez behatárolta a filmek lehetőségeit is. Ennek következtében a filmkészítők nem mertek, illetve nem is nagyon tudtak a filmek által lényeges változást, megújulást hozni a Star Trek világába, ami akár sokkal több új Star Trek nézőt eredményezett volna. Az új Star Trek mozifilm a kezdetek néminemű át- és újraszervezésével egyértelműen ezen kívánt változtatni.

A korábbi filmek készítésekor is szóba került, hogy nézőcsalogató, nagyobb nevű sztárok is szerepeljenek bennük, de egy igazán nagy sztárt sem sikerült leszerződtetni hozzájuk. A legismertebb szereplők a sorozatok időközben ismertté váló főszereplői voltak. Ennek is feltehetően az alacsony költségvetés volt az oka.

Regények, képregények, egyéb kiadványok
Az első Star Trek-regény 1968-ban jelent meg Mission to Horatius címmel, amit utána rengeteg másik követett, ezek cselekménye többnyire az eredeti idővonalon játszódnak, a sorozatok és mozifilmek hivatalos cselekményei mellett, de inkább az azok közti időszak eseményeiről szólnak. A regények egy másik része alternatív világokban játszódnak, mint például a „Tüköruniverzumban”. A történetek később képregényekben és számítógépes játékokban is megjelentek, bár a regények és a többi kiadvány cselekményei nem képezik a hivatalos idővonal részét. Ettől függetlenül a nemhivatalos történetek is népszerűek lettek, mivel kitöltik a hézagokat a hivatalos idővonalban.

Filmzene
A Star Trek különböző produkcióinak filmzenéi több zeneszerző műve.

Az eredeti sorozat zenéjét Alexander Courage szerezte, ennek jellemzője a magas hangú női vokál. A zenemű nyitányának taktusait a későbbi filmzenékhez is felhasználták. A rajzfilmsorozathoz Ray Ellis és Norm Prescott készített zenét.

Az első mozifilm, a Star Trek: Csillagösvény filmzenéjét Jerry Goldsmith szerezte, ami Courage szerzeménye mellett a másik legismertebb zenéje lett a Star Trek produkcióknak, nem annyira a mozifilm miatt, hanem mert később szinte változtatás nélkül használták fel Az új nemzedék sorozat főcímzenéjeként, emiatt aztán ez lett a velük kapcsolatos elsődleges zenei téma, bár a sorozat többi zeneműje Dennis McCarthy munkája. Goldsmith szerezte ezután a legtöbb Star Trek produkció zenéjét.

A második és harmadik mozifilm, a Khan haragja és a Spock nyomában zenéjét James Horner szerezte, a negyedik részét, A hazatérését pedig Leonard Rosenman.

Az ötödik A végső határ című film zenéjét szintén Goldsmith szerezte, a hatodik A nem ismert tartomány című film zenéjét Cliff Eidelman készítette, majd a hetedik, Nemzedékek című résznek ugyancsak Dennis McCarthy volt a szerzője, aki a DS9 sorozat, és később az Enterprise sorozat legtöbb zenéjéért is felelős. Ugyanekkor Goldsmith szerezte a Voyager sorozat, a nyolcadik Kapcsolatfelvétel, a kilencedik Űrlázadás, és a tizedik Nemezis mozifilmek zenéjét is.

A Star Trek megújulása új zenét és új zeneszerzőt is hozott magával: a tizenegyedik Star Trek, a tizenkettedik Star Trek – Sötétségben és a tizenharmadik Star Trek – Mindenen túl mozifilmek zenéjét Michael Giacchino szerezte.

Star Trek és a tudomány
A Star Trek készítői nemegyszer tisztelegnek a tudományos élet nagyjai előtt. Például az Új generáció hatodik évadának záróepizódjában (Descent 1) maga Stephen Hawking is szerepel önmagát alakítva és együtt pókerezik Newtonnal és Einsteinnel, akiket Data hozott létre a holofedélzeten pókerpartnereknek. A Star Trek filmek történetében ő az egyetlen szereplő, aki önmagát alakítja. Sőt, Hawking trekkernek vallja magát, megszólalt a The Science of Star Trek c. dokumentumfilmben is. Newtont egyszer Q hozza a Voyager fedélzetére (Death Wish). Janeway kapitány pedig a holofedélzeten Leonardo da Vinci tanítványaként tiszteleg a polihisztor előtt (pl. Concerning Flight). Az Enterprise sorozat negyedik évad záróepizódjában (Terra Prime) egy komp fedélzetén a főszereplők a Marson a Carl Sagan-emlékmű felett suhannak el.

2008-ban jelent meg magyarul Lawrence M. Krauss fizikus A Star Trek fizikája – Stephen Hawking előszavával c. könyve, mely a Star Trek világában bemutatott, ma még tudományos fantasztikumnak számító jelenségek és technikák lehetséges fizikai hátterét és az emberiség jövőbeni fejlődési lehetőségeit taglalja.

Star Trek Magyarországon
Hazánkban a rendszerváltás előtt egyetlen Star Trek sorozatot sem vetítettek, mivel a sorozat többek közt alig leplezetten az akkori hidegháború állapotát képezte le a Föderáció és a Klingon Birodalom szembeállásával, így a ’70-es, ’80-as években sem itthon, sem más akkor szocialista országban sem alakulhatott ki olyan rajongói kultúra, mint Amerikában vagy Nyugat-Európában. Az első, hazánkban is látható Star Trek produkció az első mozifilm volt, melyet Űrszekerek címmel, négy másik mozifilmmel együtt VHS kazettán adtak ki a nyolcvanas években, teljes érdektelenség mellett. Később, a nyolcvanas évek vége felé a televízió is levetítette az első mozifilmet. (A Galaktika egy-két külföldi forrásból átvett cikkben, hírben itt-ott röviden megemlítette a Star Trek-et, de ennél sohasem ment tovább.)

A rendszerváltás után csak nagyon lassan változott meg a helyzet. A ’90-es évek elején kiadtak pár Star Trek-hez kapcsolódó regényt, a hatodik és a hetedik filmet pedig már mozikban is játszották – 1997-ben a nyolcadikat is -, azonban ezek is teljes érdektelenségbe fulladtak. Az érdektelenség nyilvánvaló oka az volt, hogy a mozifilmek szervesen kapcsolódtak a sorozatokhoz, így azok ismerete nélkül a mozifilmek nem sokat mondtak a sorozatokat nem ismerő hazai közönségnek, főleg, hogy még akkori nemzetközileg ismert színész sem játszott bennük. Ekkor, a kilencvenes évek elején alakult meg az azóta is működő Magyar Star Trek Klub, melynek fiatal tagjai főként külföldi, műholdas adásokból ismerték meg a sorozat világát.

1997. november 2-a volt az a dátum, amikor a TV3 sugározni kezdte Az eredeti sorozatot. Kezdetben hetente, majd hetente kétszeri sugárzással mind a 79 epizód (plusz az eredeti pilot-rész egy dokumentumfilm keretében) adásba került, csekély érdeklődés mellett. A TV3 ekkor készített egy riportot a Magyar Star Trek Klub tagjaival. Ezt követően 1998 októbere és 1999 tavasza között az Új nemzedék első két évadja és az első mozifilm (új szinkronnal) is adásba került, szintén kevés nézőt vonzva. A TV3-as sugárzás azonban nagymértékben növelte a rajongói klub tagságát, sok emberhez hozva közelebb a sorozatot. Az 1999-ben, moziban bemutatott kilencedik mozifilm sikeréhez ez azonban kevés volt, igaz ez a film külföldön is bukásnak bizonyult.

2000 januárjában – néhány héttel a TOS ismétlése előtt – a TV3 adása megszűnt. Ekkortájt a TV2 leadta a hat, eredeti legénységgel készült mozifilmekből ötöt, melyek nézettsége olyan alacsony volt, hogy az utolsókat már késő éjjel, nézhetetlen időpontban tűzték műsorra. A nagy áttörés azonban nem váratott magára sokat: ez év nyarától az újonnan létrejött Viasat 3 elkezdte adni a Star Trek: Voyager-t, mely nagy sikert aratott, különösen a fiatal nézők körében. Ezt követően a csatorna műsorára tűzte a teljes Deep Space Nine, majd az Új nemzedék sorozatot, a mozifilmeket és az Enterprise sorozat első évadját is. Egyedül a Star Trek rajzfilmsorozat nem került (még) bemutatásra Magyarországon.

A VOY és a DS9 sorozatok olyan népszerűvé tették a Star Trek-et a fiatalok körében, amilyen népszerűséget azelőtt sohasem látott itthon. Hirtelen kedvelt, érdekes világgá változott a korábban csak néhányak által ismert kitalált univerzum. A Star Trek Klub létszáma ekkoriban sokszorosára duzzadt, főként az alapító tagoknál fiatalabb (ekkor tizenéves) korosztály képviselői léptek be nagy számban.

A tizedik mozifilm mozikban már nem, csupán DVD (ill. VHS) forgalmazásban jelent meg nálunk 2002-ben. Az utóbbi években megcsappant a Star Trek iránti érdeklődés (a televíziós sugárzás hiánya miatt), de egy állandó rajongói réteg mindig képviseli a Star Trek-et Magyarországon. Jelenleg az AXN és az AXN sci-fi csatornák sugározzák az Enterprise és az Új Nemzedék epizódjait, és a TV6-on az eredeti Star Trek-et és a Voyagert (a Voyager a TV6 egyik legnézettebb sorozata). Az AXN sci-fi elkezdte leadni az eredeti sorozat felújított évadjait.

A tizenegyedik mozifilmet a világ többi országával egy időben mutatták be 2009-ben nálunk is, nagy sikert aratva. Jellemző az is, hogy Star Trek játékok, termékek itthon először ezzel a filmmel kapcsolatban jelentek meg rendes, hazai forgalmazásban. A folytatásai 2013-ban és 2016-ban szintén globális premier keretében lettek itthon bemutatva.

A következő nagy lépés a mozifilmekhez hasonlóan a sorozatok itthoni DVD megjelenése lehetne, erre azonban úgy tűnik még várni kell.

Star Trek-játékok
Star Trek Legacy

Star Trek Online (egy online Star Trek-világban játszódó MMO játék; ajánlott flotta itt érhető el: https://web.archive.org/web/20141217054032/http://hgforces.hu/ )

A Freelancer nevezetű 2003-as űrszimulátor rendelkezik nagyon sok Star Trek-módosítással, amelyet el lehet érni a MODDB oldalon.

A Star Trek világában játszódó számítógépes játékok listája.

A játék neve A megjelenés éve
DS9: Balance of power ismeretlen
25th Anniversary 1993
Judgment Rites 1993
A Final Unity 1995
DS9 Harbinger 1995
Klingon 1996
Borg 1996
Nemzedékek 1997
Starfleet Academy 1997
Game Show 1997
Pinball 1998
Starship Creator 1998
Klingon Honor Guard 1998
Hidden Evil 1999
Birth of Federation 1999
Starfleet Command 1999
Armada 2000
Star Trek: Voyager Elite Force 2000
ConQuest 2000
Klingon Academy 2000
The Fallen 2000
New Worlds 2000
Away Team 2000
Starfleet Command II 2001
Armada 2 2001
Dominion Wars 2001
Orion Pirates 2001
Bridge Commander 2001
Star Trek Elite Force Expansion Pack 2001
Starfleet Command III 2003
Star Trek: Elite Force II 2003
Star Trek Shattered Universe 2004
Enterprise: Asteroids 2004
Birth of the Federation II. — New Beginninegs 2005
Star Trek: Legacy 2006
Star Trek Encounters 2006
Star Trek Legancy 2006
Star Trek Tactical Assault 2006
Star Trek: Encounters 2006
Star Trek Supremacy 2007
Star trek 3D 2007
Star Trek Online 2010