Graviton-elipszis
Ez egy szubtérben utazó jelenség, amely alkalmanként a normál térbe is átlép, majd visszatér a szubtérbe. Amíg a normál térben van minden tárgyat beszippant maga körül, amiket aztán a belsejében tart. Az ellipszis több milliárd éves lehet, és különösen ősi leleteket is elnyelt. Az anomáliával eddig csak nagyon ritkán találkoztak. 2032-ben az ellipszis elnyelte a Mars közelében keringő Aries 4-et. 2376-ben pedig a Voyager találkozott a jelenséggel. Az anomália előbukkanása 9. szintű gravimetrikus torzulásokat okozott; a Voyager a jelenség teljes energiáját 30 millió Terajoule-ra becsülte. Az ellipszis nagyon erősen vonzotta a Voyagert, valamint olyan interferenciát hozott létre, melyben a térhajtóművek nem működtek, így a menekülés nagyon nehéznek tűnt. A gravimetrikus hatások elegendőek lettek volna, hogy szétroppantanak egy csillaghajót.
Szerencsére Hétkilenced felismerte a jelenséget, mert a Borg is már találkozott vele. Azt tanácsolta, hogy csökkentsék az energiát és fordítsák meg a pajzs polaritását, ezek segítségével a Voyagernek sikerült elmenekülnie az anomáliától.
A belsejének vizsgálatakor a Voyager egy stabil területet is felfedezett, amelyben a gravimetrikus torzulások elhanyagolhatók. A letapogatások megtalálták az Aries 4-et is. A módosított pajzsú Delta komp berepült az ellipszisbe, és visszahozták Kelley hadnagy testét is.