Norexan osztály
Típusa:
Harci madár – általános támadóhajó
Elkészült egységek:
Ismeretlen, legalább kettő állt szolgálatba 2378-ig, egyik a Valdore
Építési időszak:
ismeretlen, 2378-tól vagy még korábban
Méretek:
Hossz: 603.5 méter
Sugár: 911.4 méter
Magasság: 94 méter
Szintek száma: kb. 28
Tömeg: ismeretlen
Legénység: ismeretlen
Fegyverzet:
12 db közepes és nehéz diszruptorágyú, teljes kimenet 55.000 TeraWatt
6 db fotontorpedó-vető
Védelmi rendszerek:
pajzsrendszer, teljes kapacitás 3.240.000 TeraJoule
nehéz duránium/tritánium dupla burkolat plusz 8 cm vastag páncélzat
nagy kapacitású szerkezeti integritás mező
Sebesség:
ismeretlen, de max. 9.95-ös fokozat lehet
Erősségi index (Galaxy osztály = 1.000):
Sugárfegyver tűzerő : 1.100
Torpedó tűzerő : 3.750
Fegyverzet hatótávolsága és pontossága : 1.100
Pajzs erőssége : 1.200
Burkolat erőssége : 1.200
Sebesség : 2.184
Harci manőverezhetőség : 3.700
Összesített erősségi index : 1.930
Diplomáciai fokozat :
ismeretlen
Élettartam:
ismeretlen
Felújítási időszak:
ismeretlen
Nagyon keveset tudni erről az osztályról – bizonyosan rendelkezik fotontorpedókkal és diszruptorokkal, van álcázóberendezése és pajzsa. A hajó elegáns vonalai egy korszerű tervezés eredményeit sugallják, talán csak néhány hónaposakét.
Két ilyen hajó is részt vett az Enterprise-E és a Scimitar csatájában. Mindkettő hamar elpusztult, jelezvén, hogy a Norexanok nem lehetnek méltó ellenfelei a Sovereign osztályú hajóknak.
Nagyon valószínű, hogy ezek a hajók a Domínium-háború tapasztalataiból születtek. A D’deridex harcban nem bizonyult különlegesen jónak, leginkább a nagy méretei miatt, és az új dizájn azt jelzi, hogy a romulánok inkább kisebb, megbízhatóbb hajókat akarnak a jövőben. Habár maga a Scimitar megléte azt bizonyítja, hogy a legalább a remánok igyekeznek egy amolyan „szuperhajó” tervezési elvét követni, a romulánok viszont megtanulták a leckét, és ennek eredménye a Norexan.