Vulkáni

A vulkánikkal való kapcsolatfelvétel Zephram Cochrane utazásához köthető. A Föld népe nagyon szerencsés, hogy egy ennyire békés és együttműködő faj volt az elsőnek megismert idegen faj. A vulkániak értékes tagjai a Föderációnak, és a faj számos neves tudóst és értékes Csillagflotta tisztet tudhat magáénak.

Fiziológia

A Föderáció népességének kb. egyharmadát vulkániak teszik ki. Ez és a hosszú tagságuk a Föderációban teszi a fiziológiájukat az egyik tanultabbá és bizonyára a legdokumentáltabbá az emberén kívül. A legfeltűnőbb emberitől különböző külső tulajdonságuk a hegyes fülük és összefutó szemöldökük. A vulkániknak nagy a fizikai erejük és kitartásuk, ami a Vulcan bolygó vékony atmoszférájának és durva feltételeinek köszönhető.

A Vulcan felszíne kopár jó néhány félelmetes veszéllyel tarkítva: sugárzás, forróság és por, ami a száraz éghajlatnak és a Vulcan két napjának köszönhető. A vulkáni szemeknek van egy második szemhéja is, ami kiszűri a veszélyes anyagokat a látószerv elől. A vulkáni szemek a fény alacsonyabb frekvenciáit is észlelik. Az orruk nagyon hatásosan szűri ki a lélegezhető oxigént a tüdőbe. A füleik száraz körülmények között képesek erősödő hanghullámokat megmutatni. A vulkáni szervezet teljesen alkalmazkodott a Vulcan viszontagságaihoz. A tüdőjük nagyobb, mint az emberé, ezért a vulkániak szíve az ember májának helyén található. Mivel a szívük 232 per percenként, ezért a szívnek erősebbnek kell lennie, hogy elbírja a kemény megterhelést. A vérük zöld, és jobban elviselik az alacsonyabb atmoszféranyomást is. A veséjük és a kiválasztó szerveik nagyon hatékonyan képesek megtartani az átfolyó vizet és ásványokat.

A vulkáni hormon mirigyek vezeték nélküliek és teljesen akaratiak, ami ellenőrzést ad a testük állapota felett. Az ősidőkben a vulkáni férfiak harcoltak egymással a párjaikért, sok felesleges vérontást okozva ezzel. Az új életforma bevezetésével a vulkániak elnyomták az érzelmeiket. Azonban hétévente az évek alatt felgyülemlett hatások folyományként kitör rajtuk újra a párzás iránti ösztön. Ekkor a vulkáni férfiaknak párzaniuk kell vagy meghalnak. Ez a Ponn’farr, talán az utolsó ösztön, amely megmaradt a vulkáni társadalomban.

A vulkániak első idegen támadóikat pszionikus erejükkel űzték el. Ez a képesség az agyegyesítésben és a telekinézisben nyilvánul meg a leginkább. Ezen erő forrása a vulkáni agyban található. Az agyuk nagyban hasonlít az emberihez, az középagy, ahol a telepatikus és tele kinetikus erejüknek központja van, nagyon eltérő. A vulkániak képesek érzékelni az elme fajtáját és jelenlétét, de nem képesek érzékelni pontosan a személyt. Néhány különleges diszciplína segítségével 5-10 méteres távolságig képesek elemezni az elmét. Az agyérintés alatt a felszíni gondolatok manipulálhatók. A felszíni gondolatok könnyen olvashatók a számukra. A gyakorlottabb vulkáni képes meggyőzni, illetve gondolatokat elültetni a célpontjában. Az agyegyesítés szintjén két tudat olvad össze, és minden gondolat, érzelem és tudás megosztódik.

Társadalom és kultúra

A vulkániak nagyon békeszeretőek. A vulkáni kormányzat napjainkban egy reprezentatív demokrácia, ahol három csoportosulás van: a “hr’Mnah’te”, a javaslati, a “hr’Breish’te”, a helyesbítő, és a “hr’Kash’te”, a kitörlő csoport. A vulkáni törvényi rendszert úgy alkották meg, hogy a törvényeket könnyebb visszavonni, mint megvalósítani. A vulkáni fajnak, a logika híveinek, igen szilárd spirituális hite van. Nincs egységes vallás, a vulkániak a katrában hisznek, ami egy személy lelke és tudata. A vulkániak spirituális vezetője az egész vulkáni világ fölött uralkodik.

Akárhol is nőjön fel egy vulkáni, vissza kell térnie a Vulcanra egy tréningre, hogy fejlessze a koncentrációját, a meditációját és a telepatikus képességeit. Számos pszionikus intézmény van, melyeket Sohk-Pakoknak, vagy az elme iskoláinak hívnak. Az első nagy Sohk-Pakot 7200 évvel ezelőtt Sorinak alapította. Néhány nem telepatikus edzés segíti az erő koncentrálását, a sebesülés illetve betegség esetén a gyorsabb felépülést.

A vulkáni gyerekeknek hétéves korukban választanak párt a szüleik. A pár egy ünnepség alkalmával egyesült, és kötődik össze telepatikusan. Amikor mindketten felnőnek a kötelék arra kényszeríti őket, hogy teljesen házastársi rituálékat követve megszilárdítsák a kapcsolatukat. A vulkániak hétévente átesnek a Pon’farron, amely érzelemmentes vulkániakból kihozza az őrültet, és az elkerülhetetlen gonosz.

A vulkániak szerint az érzelem illogikus, ezért elnyomják azt. Azonban a vulkánik az őseik szélsőséges érzelmeikkel születnek, de a folyamatos elmekondicionálás, a t’an s’at, alatt elsajátítják az érzelmek feletti uralkodást. A t’an s’at egy intellektuális érzelmi rombolás, egy élet át tartó folyamat, amely megszabadítja őket az érzelmektől. A vulkánik szerint a tudás az egyetlen védekezés az ismeretlen veszély ellen. Az ők tudás iránti vágyuk és érzelemtől való mentességük az életük vezérlő ereje.

A Vulcan egy évezreddel a Rihannu szétszakadás előtt rendkívül veszélyes volt a gyengékre. Nagyon szűkek voltak a bolygó forrásai. A túlélési ösztön tette a vulkánikat vad, érzelmes fajjá. Egységes kormányzat ekkoriban nem létezett. Több száz klán, illetve városállam létezett, különböző állami és vallási berendezkedéssel, és állandó harcban voltak egymással a javakért. Ebben az időben a bolygó 90%-án dúlt háború. A vég nélküli harcok alatt egy mozgalom bontakozott ki, amely a logikát és a békét tekintette alapjának. Surak volt a mozgalom vezetője, neki köszönhető a modern vulkáni társadalom felépülése. A vulkánik i.e. 20-ban találkoztak először idegenekkel, akikkel hosszú és véres háborút vívtak, és legyőzték őket.

Nem sokkal később Surak és legjobb tanítványa S’Task összeveszett. S’Task azt vallotta, hogy a világ túl durva és vad ahhoz, hogy egyedül a logikában és a békében higgyenek. A szakítás az egész vulkáni társadalmat megrázta. S’Task és 18000 követője elhagyta a vulkánt és új világot teremtett. Ezt a szakadást nevezik Rihannsunak.

2063. április 4-én a vulkánik felvették a kapcsolatot az emberiséggel, miután észlelték, hogy az emberek is felfedezték a térutazást. A Föld később a Föderáció főhadiszállása lett, azé a szervezeté, amelynek a vulkánik is alapító tagjaik. S’Task és renegát csoportjának története feledésbe merült, így a felfedezés, hogy a romulánok és a vulkánik rokonok, megrémisztette a Föderációt.

A Khitomer békekonferencia, aminek eredménye a Föderáció és a klingonok közötti békeegyezmény megszületése, egyik vezetője egy vulkáni, Valeris volt.

A romulánok és a vulkánik közötti szakítás sosem jött rendbe, de Spock, a föderációs nagykövet egy földalatti mozgalomban dolgozott a Romuluson, amelynek feladata az egyesítés lett volna.

A Vulcan maradt a legelőkelőbb tagja a Föderációnak a Föld után, és a filozófiája és igazsága még a véres Domínium-háború után is megmarad.

Related Bejegyzések